Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A zord téli időjárás után, a jó idő beköszöntével megnő a szabadtéren, az újra éledő természeti környezetben keletkező tűzesetek száma. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a szabadban - Ingatlan - értékesítés, építés magazin
részletek »

Égetni való dolgaink akadnak ilyenkor tavasszal - a tűzgyújtás szabályairól

Ingatlan magazin - lakást vennél, építkezel, vagy esetleg felújítod a meglévőt? Közvetítőt keresel? Megannyi felmerülő kérdés: életünk egyik legnagyobb célja saját ingatlan megszerzése, építése, birtoklása, szépítése. A válaszokat itt megtalálod.
Ingatlan - értékesítés, építés magazin
Oszd meg másokkal
Égetni való dolgaink akadnak ilyenkor tavasszal - a tűzgyújtás szabályairól
Égetni való dolgaink akadnak ilyenkor tavasszal - a tűzgyújtás szabályairól
A zord téli időjárás után, a jó idő beköszöntével megnő a szabadtéren, az újra éledő természeti környezetben keletkező tűzesetek száma. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság felhívja a szabadban kirándulók, szabadidejüket a természetben eltöltők, a természeti környezet közvetlen közelében lakók, továbbá a mezőgazdasági területen dolgozók figyelmét, hogy tevékenységük során igyekezzenek megelőzni a tűz keletkezését, és tartsák be a tűzgyújtási tilalom idejére vonatkozó előírásokat, valamint a mezőgazdasági munkálatokkal kapcsolatos szabályozásokat.
Tavasszal, majd az azt követő, jellemzően rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt az ország területén lévő erdőkben és azok közvetlen környezetében fokozott tűzveszély alakulhat ki.

A főváros területére a Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, valamint országosan a Vidékfejlesztési Minisztérium adhat ki határozatot a tűzgyújtási tilalom elrendelésére. Tűzgyújtási tilalom elrendelését követően az erdőkben, természeti környezetben kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzet gyújtani.

Különös tekintettel a száraz, csapadékmentes időjárásra, a szabadtéri tűzesetek megelőzése érdekében az erdőkre, fásításokra, valamint az erdőterületek és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területeken - ideértve a magántulajdonban lévő ingatlanokat is (lakóépületek udvara, zártkertek, üdülőépületek udvara, stb.) - be kell tartani a tűzgyújtási tilalmat, mivel a légmozgás következtében a felgyülemlett vastag, száraz avar takaró egy elszálló parázs vagy egy eldobott izzó cigarettavég gyújtóhatása következtében is könnyedén lángra kaphat.
Hirdetés

Az erdőterületek és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területeken - ideértve a magántulajdonban lévő ingatlanokat is - csak abban az esetben szabad tüzet gyújtani, pl. kerti sütögetés céljából, ha az esetleg ott lokálisan elterjedő tűz oltására alkalmas tűzoltó eszköz (vödör víz, vödör homok, tűzoltó készülék, stb.) a helyszínen rendelkezésre áll, az azonnali beavatkozáshoz.
- ÖS -

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részletes előírásai

A szabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatban, a tűzesetek elkerülése érdekében legalább az alábbiakat szükséges megvalósítani:

A tervezett avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetésének helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1131 Budapest, Zsinór u. 8-12.) a IV., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületek esetében, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1081 Budapest, Dologház u. 3.) az V., VI., VII., VIII., IX., és X. kerületek esetében, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1191 Budapest, Üllői út 235.) a XVII., XVIII., XIX., XX. és XXIII. kerületek esetében, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Észak-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1035 Budapest, Vihar u. 3.) az I., II., III. és XII. kerületek esetében,
a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dél-budai Katasztrófavédelmi Kirendeltség (1113 Budapest, Tas vezér u. 9.) pedig a XI., XXI. és XXII. kerületek esetében rendelkezik területi illetékességgel.

A növényi hulladékot csak szélcsendes időben, és csak a megfelelő tűzvédelmi szabályok betartásával szabad elégetni.

A növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az érintett területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.

Erdőben kizárólag kijelölt tűzrakó helyeken szabad tüzet gyújtani.

A fasorok, facsoportok védelmét biztosítani kell.

Az égetést szakaszosan, kezelhető nagyságú területen kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.

Az égetés időtartamára a tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni.

A tüzet tilos őrizetlenül hagyni, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - a parázslást, izzást meg kell szüntetni.

Kérjük, hogy saját területükön tartsák be az előírásokat és tegyenek meg mindent a tűzesetek megelőzése érdekében!

Amennyiben mégis tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti kis tűz eloltásán túlmenően, az illetékes tűzoltóság - és ha lehetséges a terület tulajdonosának - haladéktalan értesítése.

Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105 (ingyenes) telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 06-1-459-2300 számon is elérhető.

A Budapest Főváros szmogriadótervéről szóló 69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. rendelet 4/A. § (1) d) pontja alapján az avart és kerti hulladékot Budapest Főváros közigazgatási területén elégetni tilos. Ezen kívül általános jelleggel tilos a hulladék nyílt téri égetése, valamint a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) 602. § szabályozza a kalászos termények betakarításával kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat. A jogszabály értelmében a learatott kalászos termény, szalma a vasútvonal szélső vágányától és a vasútállomástól legalább 100 méter, a közúttól legalább 25 méter távolságra helyezhető el. Ha a távolságok nem tarthatók, akkor a kalászos terményt, a szalmát az aratással egyidejűleg, a szálas takarmányt pedig kiszáradáskor azonnal el kell szállítani. A vasút és a közút mentén az aratást követően legalább 3 méter széles védőszántást kell alkalmazni. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezető fülkéiben is tilos. Az aratás idejére a gabonatáblától legalább 15 méterre éghető anyagtól és növényzettől mentes dohányzóhelyet lehet kijelölni. A dohányzóhelyen a dohánynemű gyűjtéséhez és eloltásához megfelelő mennyiségű vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szérű, rostnövénytároló, kazal elhelyezésének, kialakításának tűzvédelmi előírásait az OTSZ 603. § szabályozza. A jogszabály előírja a kazal, szérű és rostnövény tároló elhelyezésével, a minimális védőtávolságokkal, valamint a tárolással kapcsolatos kötelező szabályokat. Az OTSZ 604-605. § előírja a kazal, szérű és rostnövénytároló közelében végezhető és kötelezően végzendő tevékenységeket. A terményszárítás szabályait az OTSZ 609. § szabályozza.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáit kiszolgáló mezőgazdasági erő- és munkagépekre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket az OTSZ 607. § tartalmazza.

Kiemelten felhívjuk a figyelmet a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályaira, amelyet az OTSZ 606. § ír elő. Ennek értelmében az avar-, a tarló-, gyep-, a nád- és a növényi hulladékégetés - amennyiben jogszabály e tevékenység végzését megengedi - alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül. Az égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes I. fokú tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Az égetés célját szolgáló tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. A tarlóégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

Ennek érdekében:
- a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani,
- tarlóégetés 15 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
- a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani.

Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet alapján:
6. § (1) Az erdővel érintkező vagy azon áthaladó vasút és közút kezelője az erdő felőli oldalon köteles 2 méter széles védősávot kialakítani.
6. § (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől, fáktól tisztán kell tartani.
6. § (3) Erdősítéskor a tűzpásztára nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). A tűzpászta minimálisan 3 méter széles, minden éghető anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghető anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.
7. § Az erdőgazdálkodó köteles a kijelölt tűzrakó hely környékéről az éghető anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghető anyagoktól mentesen tartani.
8. § Az erdőgazdálkodó köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken - jól látható módon - az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, tájékoztató táblákat elhelyezni.
9. § (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni.
11. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tűzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani.
11. § (2)-(3) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni. Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni.
12. § (1) Az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles
a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni,
b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni,
c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani,
d) az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény 6. § (1) alapján erdő:
a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület;
b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek
ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi;
bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme;
c) az időlegesen igénybe vett erdő területe;
d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb.
(2) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét, elkülönítve - legfeljebb erdészeti tájcsoport szintű lehatárolással - az őshonos és az idegenhonos fajokat.

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. Törvény 12. § (1) alapján fásítás az erdei fafajból vagy fafajokból álló
a) egyes fa;
b) jellemzően vonalas kiterjedésű fával borított terület, ahol az állományon belüli egyes fák, és a terület kisebb kiterjedése szerinti szélső fák egymástól mért tőtávolsága átlagosan nem nagyobb húsz méternél (fasor);
c) ötezer négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább ötven százalékban fával borított területen lévő fák összessége (facsoport);
d) olyan legelő művelési ágban lévő földrészlet, amelyet a fák koronavetülete egyenletes elosztásban legfeljebb harminc százalékban fed (fás legelő).
(2) Fásítás esetében e törvény rendelkezései közül a károsítók károkozása elleni védelemre (58-59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés], az erdő talajának védelmére (62-63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel az erdő telepítésére (45-48. §), az erdő felújítására (51-52. §), a fakitermelésre (70. §) és az erdő látogatására (91-96. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - tűzvédelmi előírások, tüzek, égetés, szabadtéri, magántulajdon
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2013-04-11 11:18:32
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü